A lehető legoptimálisabb lefektetési utak meghatározásakor különösen fontos szempont a lefektetési szakaszok és az alkatrészek távolsága. Belül egy minimális távolság van meghatározva az alkatrész és a csatlakozó belépési pontja között, ami 10 mm-es szakaszt jelent. Ha a távolság a minimálisnál kisebb lett, akkor lehet, hogy nem várt hosszúságú lefektetési utak keletkeznek, vagy hogy a csatlakozó nem lett lefektetve.
Emiatt bevezetésre került egy új, dinamikus számítási mód a lefektetési utakhoz, ahol a számítás a távolságoktól és a huzaltulajdonságoktól függ. A program megkísérel kiszámítani egy optimális lefektetési utat, ha a szakaszok és az alkatrészek közötti minimális távolság a területen 10 mm és a csatlakozó sugara közötti. Itt a program a huzal átmérőjét és minimális hajlítási sugarát is figyelembe veszi a számítás során.
Az A esetben az alkatrész és a szakasz közötti távolság több mint 10 mm. A lefektetési út a távolság feléhez lesz beigazítva.
A B esetben egy szomszédos alkatrész 10 mm-nél kisebb távolságra található. A lefektetési utak mégis ezen a területen belül kerülnek beigazításra.